Porfestés: Minden amit jó ha tudsz róla

Egy üres fémlemez nem túl mutatós, és nincs  is védve  megfelelően a külső hatásoktól, például a korróziótól vagy a karcolásoktól. A porfestés egy olyan eljárás, amely a felületeket mechanikusan és vizuálisan is szebbé és ellenállóbbá teszi a porfestékkel való bevonással és ráégetésével. Manapság számos mindennapi tárgyat, például ablakokat, ajtókat, bútorokat és homlokzatokat vonnak be porfestékkel. Emellett a porfestést olyan termékeknél is alkalmazhatják, mint például ipari gépek vagy bizonyos autóalkatrészek. Az új innovációk lehetővé teszik a nem fémes felületek, például a műanyag, a fa vagy az üveg porfestékkel történő bevonását is.

Mit jelent a porfestés?

A porfestés a felületek porfestékkel történő bevonását jelenti, amely a felületek elektrosztatikus feltöltésével történik. Ezt követően a tárgyat egy kemencébe helyezik, a hő  hatására a por újra megolvad és megszilárdul. Ez az eljárás fém és nem fém felületek esetében egyaránt alkalmazható. A folyamat általában automatikusan, egy szállítószalagon  zajlik.

A porfestés előnyei

  • Nincs oldószer
  • Védelem és dekoráció
  • Ellenálló felület
  • Közel 100%-os anyagfelhasználás
  • Kiemelkedő eredmények egy rétegben
  • Nagy mechanikai ellenállás
  • Könnyű és tiszta felhordás
  • Különböző felületeken alkalmazható

Miből áll a porfesték?

A porbevonatok száraz keverékek, amelyek általában négy fő összetevőből állnak:

Kötőanyagok

A kötőanyag képezi minden porbevonat alapját, és ez határozza meg a kívánt felülettel kapcsolatos kulcsfontosságú tulajdonságokat, valamint a leendő bevonat vastagságát, mint például:

 

  • Epoxigyanták
  • Poliészter gyanták
  • Poliuretán gyanták
  • Akrilátgyanták
  • Hibrid rendszerek

Adalékanyagok

Az adalékanyagok olyan anyagok, amelyek a porbevonatoknak bizonyos tulajdonságokat kölcsönöznek. Általuk olyan paraméterek változtathatóak meg, mint a folyékonyság, a fényesség, a szerkezet és a felületi keménység. Ezenkívül további funkcionális tulajdonságok, például jobb kopásvédelem vagy optimalizált kigázosodási viselkedés érhető el.

Pigmentek és színezékek

A pigmentek szerves vagy szervetlen színezőanyagok, amelyek meghatározó alkotóelemként oldhatatlanok abban a közegben, amelyet festeniük kell. Egyenletesen eloszlanak a kötőanyagban, és azzal együtt őrlődnek. Az olyan tényezőket, mint a szín, az opacitás, a színerősség és a fényállóság az alkalmazott pigment határozza meg. Ezzel szemben vannak olyan festékek, amelyek teljesen feloldódnak a közegben, és így színezik azt.

Töltőanyagok

Ezek az anyagok adják a por térfogatát, és szemcseméretüknek köszönhetően biztosítják az optimális töltési sűrűséget (a pigmentek, töltőanyagok és kötőanyagok aránya). Töltőanyagként természetes ásványi anyagokat, például kalcium-karbonátot használnak.Ezek az anyagok adják a por térfogatát, és szemcseméretüknek köszönhetően biztosítják az optimális töltési sűrűséget (a pigmentek, töltőanyagok és kötőanyagok aránya). Töltőanyagként természetes ásványi anyagokat, például kalcium-karbonátot használnak.

Hogyan készülnek a porbevonatok?

  1. Formula: Egyik porfesték sem olyan, mint a másik - csakúgy, mint a porfestékekkel szemben támasztott különböző követelmények. Ezért még a gyártás előtt szükség van a megfelelő receptúrára. Ez speciálisan az ügyfelek  igénye és a felhasználás szerint igazítható.
     
  2. Mérlegelés: A következő lépésben az összetevőket pontosan kimérik egy tartályba. A sűrűség és a szemcseméretbeli különbségek egyelőre nem játszanak szerepet.
     
  3. Keverés: A lemért nyersanyagokat ezután egy speciális gép segítségével vízszintesen és függőlegesen is összekeverik. A keverés sebessége és a keverési idő pontosan meghatározott.
     
  4. Extrudálás: A keveréket most az extruderben megolvasztják. Az extrudálás célja, hogy homogén masszát hozzon létre - ezt hővel és a gépben keletkező nyomóerőkkel érik el.
     
  5. Hűtés: Miután a massza kilépett az extruderből, egy hűtőszalagon lehűtik, majd kisimítják. A szilárd masszát ezután egy aprítógép apró forgácsokra bontja.
     
  6. Aprítás: Az első lépésben az immár megkeményedett, lehűtött extrudátumot durva forgácsokra (10-20 mm) törik, majd a finomőrlési lépésben készül el a porfesték.

A porbevonatok lehetséges alkalmazásai

A porbevonatokat változatos tulajdonságaik miatt a legkülönbözőbb iparágakban és különböző piacokon használják őket. A fő megrendelők a következő területekről érkeznek:

Hogyan működik a porbevonat?

A porfestés gyártás egy több lépésből álló folyamat – mely  három fő feladatra osztható:

1. Előkezelés: A felületet megszabadítjuk a portól, a vízkőtől, a rozsdától, a zsírtól, a szennyeződésektől és az esetleges oxidrétegektől (például alumíniumon). Léteznek kémiai és mechanikai előkezelési eljárások. A korrózióvédelem növelése és a porbevonat tapadásának javítása érdekében az előkezelés során egy konverziós réteg jön létre a felületen. A következő lépéshez a felületnek teljesen meg kell száradnia.

 

2. A porbevonat felvitele: A szórópisztoly segítségével a porbevonatot az előkezelt felületre viszik fel. Elengedhetetlen, hogy ennél a lépésnél elkerüljük a por és a szennyeződések bejutását. A szórópisztoly töltött porfelhőt hoz létre. Ennek eredményeként a festékrészecskék elektrosztatikusan tapadnak a darabhoz, és réteget képeznek.

 

3. Beégetés: A porbevonatot ezután 110 és 250 °C közötti hőmérsékleten kemencében égetjük rá a felületre. Különböző tényezők, mint például a beégetési idő és a felületre fújt festék vastagsága, befolyásolják a végső megszilárdulási időt.

Tipikus porfestési hibák

Hibák előfordulnak - a porfestésnél is. A kiváló minőségű porok jó alapot biztosítanak az optimális bevonási eredményekhez. Annak érdekében, hogy a következő lépések ne okozzanak semmilyen típusú eltérést fontos, hogy a porfestő tisztában legyen a lehetséges hibákkal és minimalizálja a kockázatokat. A TIGER hibaelhárítási útmutatóban és a Youtube lejátszási listánkban összefoglaltuk a leggyakoribb hibákat - a javítási lehetőségekkel együtt.

A leggyakoribb porfestési hibák áttekintése:

 

A festés során

  • Rossz fluidizáció
  • A por lepereg a munkadarabról
  • A rétegvastagság ingadozása

 

Felületi hibák a munkadarabon

  • Kráterek
  • Tüskés lyukak
  • Képkeretező hatás
  • Csepegés
  • Narancshéj hatás

 

Optikai és műszaki hibák

  • Színeltérések
  • Fényességi szint eltérések
  • Gyenge mechanikai tulajdonságok
  • A vegyi ellenállás elvesztése

Színek és hatások

A porfestékek minden lehetséges színben, különböző felületi struktúrával és fényességgel kaphatók. A gyártók gyakran a RAL színrendszer alapján választanak. Ezenkívül különleges pigmentek hozzáadásával egyedi hatások érhetők el. A népszerű hatások közé tartoznak a Metálfényű, a Flip-Flop és a Dormant porok.

productImage
productImage
productImage
productImage
productImage
productImage
productImage
productImage
productImage
productImage
productImage
productImage
productImage

Speciális porbevonatok

Az innovatív fejlesztés lehetővé teszi speciális porfestékek gyártását különleges igényekhez. Ezek például a következők:

 

 

Különbségek a nedves festékhez képest

A nedves festék és a porfestékek közötti különbségek miatt vannak olyan felhasználások, ahol az egyik alkalmasabb, mint a másik.

Porfesték és a Környezet

A porbevonatok nem tartalmaznak mérgező nehézfémeket, nem tartalmaznak oldószereket, és ezért a festés vagy a beégetés során nem bocsátanak ki VOC-ket (illékony szerves vegyületeket). Ez a CO2-lábnyomban is tükröződik, ahol a porbevonatoknak van a legalacsonyabb értékük az összes elérhető bevonatmegoldás közül.

Ez azt jelenti, hogy az oldószeres nedves bevonatokkal ellentétben a porbevonatok természetüknél fogva környezetbarátok, és a legmagasabb minőséget, valamint kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.

A Green Deal-t szem előtt tartva a TIGER mindent megtesz a Green TIGER kezdeményezéssel, hogy tovább növelje a TIGER porfestékek környezetvédelmi teljesítményét és előmozdítsa az energetikai forradalmat.

Cart
Lädt...
Leider kann aktuell der Warenkorb nicht abgerufen werden.